Új Apostolok

1. Új apostolaitok megtévesztő szavai mellet, régi tanmesék szerint, dobpergés ütemére rabolnak titeket.A kenyeret goromba kezek teszik elétek, cifra kufár-boltokban, holott a magtól a termésig, tiétek az izzadság a féltés és a remény, amely hozzá füzetett.

Este a folyónál

25. Kérdezitek, "Mi a Szabadság és hol leljük mi azt?".Vidéki temetőitek árkait gaz boritja, de pár lépésre ölelkezik az omlós barázda az élet igéretével.A pacsirta dalol a gaznak és a magnak is, amely ott lapul min den remény alján, várakozván óhajtott beteljesülésének pillanatára.A ti szabadságotok egy olyan mag, amely a Reményből, amely a túlélés csodakútja, fog majd megszületni.Amikor a ladikotok, tompán a túlpartoz ütődik, evezőitek és evezős karotok megpihen, ti száraz lábbal szilárd talajra léptek, megleltétek ti Azt.

Gonosz időkben

32.Gonosz időkben, ármányos hálóktól megfogatva, mitévők legyünk?Ha hagyjátok elveszni szines üveggolyó itok és játszópajtásaitok eltünni a szürkeségeben, hiúságból ácsoltok magatoknak bitófát.

Legyen időtök!
Legyen időtök visszaszerezni a kézséget, amivel a gyermekek tekintenek a világra.Legyen időtök szeretni és értékelni e nagyszerü emberi hivatalt :Az egyszeri létezés csodáját.A szeretet melenget és megértő társakat szerez nektek.Ha elesnétek, felsegitenek majd azok.

A Pince kulcsa

49.Vannak szavak, amelyek mint a feneketlen kút magukkal ragadhatnak a mélybe, béklyóba vernek és megfagyasztják az éltető nedvek keringését:Tavasztalan semmivárást hoznak és káprázatokkal népesitik be napjaitok az élet eleven lüktetése helyett.Óvakodjatok ezektől, e szavak hizelgőitől és hazug hirdetőitől!
"Hazám"."Szabadság"."Szeretlek"...Óvjátok meg szájatok esztelen járását és gondoljátok át. Sokszor.

50.Aki a gyümölcsfát ültet, derüs reménysége vagyon annak az élet dolgait illetően.Ki pincét eszközöl ki magának, amely a dombtetőn vigyázza a fürtös sorokat alant, nagy vigazságot szerez élete napjaihoz.
Az, aki a pince kulcsát elveti magától vagy átadja önszántából, nagy búsulása lészen annak.

A gyűrű aranya

60.Beszélek hozzád az idő mély kútjába nézve, ahol a világosságot a sötét váltja fel.Régi dolgokról szólok most Tenéked.Az elszálló szavak helyibe az emberi képzelet töretlen tartósságot kivánt: Nemes fémhez tenni hasonlatossá múlandó élete mérföldköveit.
"Én hűséggel kitartok Melletted és Tevéled kivánom kiismerni életem, annak napjai száma szerint.A derüt és borút Veled kivánom megosztani, mert valami furcsa végzet súgja nékem, az igy jó lesz majd ahogy."
Igy szólott a gyürü aranya és nem szünik emberi emlékezet óta járása, kézről-kézre, történetből történetbe.

( “János levele a Zentabéliekhez”, Részletek )